2011. szeptember 22., csütörtök
Varga Gyöngyvér: Illatba zárva
Tavaly nyáron Angliában barangoltunk a középiskolámmal. Elég sok helyen jártunk, rengeteget utaztunk busszal. Még az indulás előtt terveztem, hogy veszek egy kézfertőtlenítőt, mert hát szükség lehet rá odakint, de nem volt rá se időm, se kedvem. Aztán mikor több napos utazás után egy hipermarketben már a kasszánál várakoztunk, megláttam a csoporttársam kosarában egy ilyen gélt. Megkérdeztem hol találta, mennyibe kerül, milyen illatú van még, majd gyorsan elgondolkodtam, hogy végülis, már úgyis akartam egyet, nem is otthon vagyok (így nem az otthonra beosztott forintjaimból kell költenem), olcsó is, és ráadásul LEVENDULÁS, ami a kedvencem. Így visszaszaladtam. Azóta hordom magammal. Nem sokszor használom, már csak azért sem, mert az illata a kint töltött időt juttatja eszembe, a hatalmas levendulabokrokat, a csodás tájat, élményeket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése