Anyukámtól kaptam a legyezőmet, aki egy utazási kiállításon vette nekem. Tél volt, úgyhogy nem tudtam használni, így el is kallódott a szobámban, az állandó rendetlenség világában :D Valamikor tavasz végén vagy nyár elején találtam meg, egy rendrakás alkalmával a szekrény mögött. Nagyon megörültem neki, mert teljesen elfelejtettem, hogy nekem van ilyen. Ezek után mindenhova magammal vittem. Különösen a Skanzenba. Ezen a nyáron rengeteget voltam ott, mert anyukám ott dolgozik, és legalább ez megmentett.
Ma, mielőtt elindultunk a Skanzenba irtózatosan rohanva rongyoltam vissza az emeletre a szobámba, megkeresni a fehér legyezőt, mert elviselhetetlennek mutatkozott a nap nélküle. Tudtam, hogy egész nap ott leszünk, ezért tartottam rá igényt. Nagyon szeretem a fehér legyezőmet, mindenhová magammal viszem, mert belefér a táskámba, és elég praktikus. Örülök, hogy anyukám úgy döntött, megveszi nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése