2011. július 31., vasárnap

György Réka: A varázspálcám


A mobilitás, utazás számomra gyakran egyenlő a zenehallgatással és a lehetőséggel, hogy kikapcsolódhassam és átadjam magam a zene jótékony hatásának. Mivel közel hat évig ingáztam Budapest és Pécs között, mikor egyedül utazom az egyik legjobb és leghűségesebb útitársam a fülesem lett. Mindig ott lapul a táskám mélyén, sokszor felbőszítve engem, hogy már megint kibogozhatatlan gombóccá formálódott. A zene számomra az az inspiráló erő, ami segít kizökkenteni a megszokott napi rutinból, vagy éppenséggel az utastársak csacsogásából, és új gondolatokat ébreszt bennem, amelyeket szeretek leírni is. Még itt a Művészetek Völgyében is mankóként szolgált nekem ez a remek kis találmány az éjszakánkénti horkoló bajnokság kellős közepén, hogy el tudjak aludni.



A zene, számomra egyenlő a mobilitással – mind térben, mind időben. Vannak számok, bandák, amik egy-egy időszakot, sajátos hangulatot, emlékeket fednek le az életemből, és a zene az, ami konzerválja és újratermeli ezeket a régi vagy már rég elfeledettnek hitt emlékképeket, érzéseket. Ezért a zene, és főként a fülhallgató számomra varázspálca, ami akár egy helyben is elröpít rég látott helyekre, barátok közé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése