Egészen pontosan emlékszem, hogy egy focimeccsen jutottam hozzá ehhez a nagyszerű, fogalmazzunk úgy, zacseszhoz. A hazai csapat szponzora a DHL szállítócég VIP ajándéka volt, benne újság, szotyi, egy műanyag duda, meg talán ülőpárna. Akkor még nem is fogtam fel a csomagolás jelentőségét. A szabadság választása – derült ki számomra később.
No de aztán, mikor elindultam egy koncertre és pont úgy volt, hogy kellett egy pulcsi, arra az esetre, ha beáll az esti hideg, kell három sör, egy valami, ami kölcsön volt, és vissza kellett adni, akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve az említetteket hidegvérrel bepakoltam a szütyőbe.
Bevált. Onnantól fogva állandó társam lett a fesztiválszezon alatt. Nem elég, hogy van olyan szép, mint egy Skálás bevásárló zacskó, de ha elfogy belőle a sör, és rám kerül belőle a ruhanemű, akkor összehajtogatva befér bármelyik zsebembe, és megszűnik az az általam gyűlölt szabadságdeficitet okozó érzés, hogy valamit cipelnem kell. A cipelést utálom nagyon, viszont zsebemben a szütyővel úgy lóbálom a kezem, vagy éppen úgy teszek, ahogy jól esik, ahogy akarom, és bizonyos lehetek afelől, hogy szükség esetén, igény szerint a szütyőt újra bevethetem.
Szociálisan is pozitívumokról tudok beszámolni: néha kölcsön kerül, nem látom hetekig, bekerül nagyobb táskába, elutazik, magam sem tudom, merre jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése