Igazából nincs különösebb kötődésem a tárgyakhoz. Bár sokszor elhatároztam, hogy „igen, ezt vagy azt akkor örökkönörökké és mindig magamnál hordom majd”, „erre és erre emlékezve”. Végül vagy elvesztettem (ez úgy általában is jellemző rám), vagy csak szimplán nem akartam megtartani többé, s kidobtam. Utazásaimat és mindennapjaimat kísérő pakk így amennyire lehet praktikus és minimalista. 2011 januárjában azonban vettem egy Moleskine márkájú mini határidőnaplót (mindössze 10,5 cm magas és 6,5 cm széles). Tulajdonképpen ez is „csak” praktikussága miatt van velem. Segíti a mindennapjaimat (heteimet, hónapjaimat) átlátni és túlélni. Nélküle legtöbb esetben meghalnék: nem tudnám kinek, mikor, mit, hova, miért (s legfőképpen pontosan hánykor). Mivel a legvégén egy kis zsebe is van, állandóan változó tartozékokkal is bővül. Pár hónapja ellopott pénztárcám helyett itt tárolom a papírpénzt (a dokumentálás pillanatában ez összesen 2 db ezres), itt van (nem tudom miért?) a TAJ- és adókártyám, egy Kolozsvár-Budapest buszjegy (azért, mert ha hármat összegyűjtesz a negyedik ingyen van), egy 512 MB-os Edirol memóriakártya (diktafonhoz), és egy 4 GB-os extra slim piros pendrive, (ez igazából anyukámé), és egy barátomról készült vicces-szomorú igazolványkép (hátulján lévő írás: „Emeskének sok szeretetvel az estvéről amiről lemaradt... 2011. máj. 2. P.”).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése