K. Z.: Egy hideg április tanulságai

Két éve egy napfényes, de az évszaknál hűvösebb áprilisi délelőttön, a budai alsó rakparton sétálván, egy régi osztálytársam szólított meg. Kinga, az influenzából éppen kilábalóban volt és indokolatlan jó kedvvel mosolygott minden szembejövőre. Ugyan állapota jobb volt az elmúlt héten, még szipogott. Hirtelen nem is tudtam mit mondani a meglepődéstől, csak együttérző tekintetemet érezte magán, ahogyan szipogásával küszködött. Segítőkészen a zsebembe nyúltam és francia kockás textil zsebkendőmet egy baráti mozdulattal a jobb kezébe adtam, mire Kinga hálásan biccentett. Orrát kifújta, de kedvenc zsebkendőmet nem láttam többet. (Karácsonyra kaptam.) Az eset tanulsága: influenza után ne akarjunk senkinek sem zsebkendőt adni, ha mégis adunk, legyen nálunk PAPÍRZSEBKENDŐ. (Háromrétegű.)